A folyosón a suliban két lány üldögél és beszélget. Szóltam nekik, hogy vagy jöjjenek be az osztályba, vagy menjenek le az udvarra, a folyosón nem szabad tartózkodni.
Nem fogadtak szót, maradtak. Arra ment egy tanárnő, már messziről rájuk szólt, hogy mit keresnek itt. Megijedtek és nevetgélve beszaladtak az osztályba.
A tanárnő utánuk jött és felháborodva a következőket mondta:
Csak úgy elszaladtok és levegőnek nézitek a pedagógust, most meg önelégülten nevettek.
A lányok továbbra is kényszeredetten mosolyogtak, nem önelégülten.
Csak annyit mondtam, hogy sok oknál fogva nevet az ember. Nevet akkor is, ha fél, hogy leplezze. Egyet értett és meg is értette, hogy ez jobb megközelítés.
A barátságosabb megközelítés a lányok részéről az lett volna, ha vállalják, hogy kint voltak és megvárják a tanárnőt és megmondják neki, hogy bent vagyok az osztályban és csak kijöttek kicsit levegőzni.
A tanárnő megkérdezhette volna kedvesen, mi van lányok, megijedtetek, ugye tudjátok, hogy nem szabad a folyosón lenni és ugye azt is, hogy azért, mert itt most nincs ügyeletes tanár és nem lehettek egyedül.
Ha csak akkor szól amikor odaért és akkor is kérdez, nem általános és ítélkező kijelentést tesz, akkor jobb az esély arra, hogy a lányok legközelebb betartják a szabályt.
Sok szót tudok angolul, legjobban olvasok, bár tudnék úgy beszélni is.
Gyakran szembesülök azzal, hogy az angol optimistábban fogalmaz, mint mi.
Londonban voltam egy középiskolában, és gyerekekre így szólt a tanár - ezt hagyd abba, mert nem viszi előre az órát. Nem kiabált és a gyerek értett a szóból.
Ma a draft szóval találkoztam, amit azt hittem ismerek, hiszen a levelező program magyar nyelvű része piszkozatnak fordítja.
Persze azt is jelenti, de azt is, hogy tervezet. Mennyivel szebb, előre mutató szó. Nem azt feltételezi, hogy amit eddig csináltál, az piszkos, nem jó, hanem azt, hogy van egy elképzelésed, egy terved, ami még nincs kész, de most születik.
A find szó jelentése nem csak keres, hanem talál, tapasztal, meglel. A dictzone.com szótárban 16 jelentés mind a találra utal, csak egyetlen a keres. De a mi fordításunk a keres, ami azt vélelmezi, hogy vagy meglesz vagy nem, míg a talál az előre mutat.
A TudomMitTeszek programomban van egy gyakorlat, hogy fogalmazzunk támadóan és fogalmazzunk kedvesen egy adott szituációban, az utóbbi mesterkélten hangzik gyakran. Mivel nem beszélünk így, mert nem tartjuk őszintének, vagy akár úgy érezzük, hogy ciki "kedveskedni"
Tegnap egy kicsit le voltam eresztve és jókedvűen szóltak hozzám. Az első két válaszom két szavas volt, aztán tudatosan rászóltam magamra, hogy légy kedves, vedd fel az ő habitusát, mert
légy önző, és engedd meg, hogy átragadjon rád is a jó kedv
nincs jogod mást a földbe döngölni azért, mert "csak"
Meg tudtam fogalmazni a rossz kedvem okát, de nem lubickoltam benne, hanem megragadtam az alkalmat, hogy kimásszak belőle, és sikerült.
Minden nap tenni akarok azért, hogy rend legyen körülöttem, ugyanis nem vagyok képes a több napos nagytakarításra egyedül.
Most nem lakás takarításra gondolok, hanem az olyan rejtett zúgok kipakolására, amelyekbe évszám nem nézek be és miattuk érzem úgy folyamatosan, hogy nincs hely a lakásban.
Meg kell tanulnom megválni az értelmetlen tárgyaktól - nekem kell meghoznom a döntést, hogy melyik tárgy értelmetlen és melyik ér meg még egy tegyük el és majd meglátjuk lépést.
A könyvekkel vagyok a legnagyobb bajban, mert azonnal olvasni kezdek.
Azért hiszek is benne, hogy nem véletlen nyitunk ki könyveket.
A 20 évvel ezelőtt kiadott sikerrecept könyvek egy része ma is aktuális, de például látom a fordítási gyengeségeket és így gondolat ébresztő és nyelvi gyakorlat is egyben.
A sikeres élet titkairól olvastam és éppen ott nyitottam ki, hogy mi a titka a 100 éves embereknek.
Érdekes volt, hogy az étkezéssel kezdte, amivel egyet értek én is, egyél keveset és könnyűt, így nem használódik el a szervezeted. Mozogj mellé, ez is rendben van.
Természetesen ettől a lelkünk még nem lesz rendben, de megteremtjük azt a közérzetet, amiben könnyebb jót gondolni, mert nem kell testi fáradtsággal küzdenünk.
Tehát, a hosszú élet mozgató rugója, hogy
mindig legyenek vágyaid
higgy benne, hogy teljesülnek
akard, hogy teljesüljenek - azaz tegyél érte - így már céllá változtak
Talán ennél is fontosabb a hozzáállás, az attitűd
ha segítséget kapsz, köszönd meg
ajánld fel a segítségedet másoknak
kívánj jót másoknak
Ezek gyakran ingyenes apróságok, a mosoly, a megértés, a jó kívánság.
Tedd meg és jó lesz a napod, mert úgy fogod érezni, hogy tettél valamit, hogy történt veled valami jó.
Tegnap M-mel elmélkedtünk a kapcsolatok lélektanáról. Sokat segít az olyan egyszerű modell, mint pl. a Berne féle
szigorú szülő
gyermek
partner
modell tudatos felismerése és a játszmák kezelése.
Ha utólag tudsz nevetni a történteken, ha tudsz úgy beszélgetni, hogy közben akár azonnal átértékeled a történteket és levonod a tanulságokat, akkor nyertes vagy, akármiről van szó.
Sebet nyalogatni sosem érdemes max. rövid ideig. Utána muszáj gondolkodni és értékelni.
Vedd észre, hogy mit tehetsz azért, hogy jobb legyen és tedd meg.
Vedd észre, hogy jobb lett valami, hogy nem mindig a szavak számítanak. Különösen a férfiak esetében ne várj megfogalmazott elismerést, vedd észre a gesztust az apró stílus váltást és ne ragadj bele abba, hogy úgy se változik.
Gyakori az idő eltolódás, nem veszed észre, hogy már változott és a szemére veted, hogy nem, és akkor lehet hogy ő úgy dönt, ha nem lehet észre venni akkor nincs értelme.
Hogy ne legyek ennyire rejtélyes mondok egy példát. Ki buksz valamiért, akár jogosan, és ugyan megfogalmazod pontosan, hogy mi a bajod, de abban az érzelmileg felfokozott helyzetben elbeszéltek egymás mellett.
Másnap viszont kapsz egy soron kívüli ölelést és mosolyt. Legyen rá antennád és kösd össze a kettőt, de óvakodj az olyan típusú megjegyzéstől, na ugye, vagy ezt miért nem tegnap csináltad. A kis dolgoknak kell örülni, értékeld erősítsd, hogy minél többször megtörténjen.
Vedd észre a változást, de ne mutogass a múltra.
Viszont saját magadra tekints kritikusan, hiszen magunkat tudjuk a legkönnyebben és mégis nehezen megváltoztatni. Gondold végig, hogy neked mi lett volna a megoldás, mit kellett volna mondanod harag, feszültség nélkül, hogy azonnal eljusson az üzenet.
Tanulj a mások viselkedéséből és elemezd magad, mert hidd el senki sem tökéletes.
a programot 2 órával a kezdet előtt tudom meg véletlen
megoldjuk - vannak rozsdamentes acél lábosok, abban lehet rántani
nincs elszívó berendezés és tél van - azért igyekszem szellőztetni
a program remekül sikerül
két napig szellőztetek
az gondolom, hogy ha ilyet szeretnénk máskor is, akkor veszek mégis olajsütőt
azt mondja a párom és a fiam, hogy ne, mert nem fogunk itt rántani máskor
Második esemény
Tények:
párom közli, hogy szombaton halat fogunk rántani nálunk
nagyon rosszul reagálok, ideges leszek
végig gondolom, hogy mi a bajom, amikor én mondtam, hogy lehet nálunk bármit csinálni, ráadásul most van egy hetem, hogy megoldjam
a végeredmény, hogy a konyhában rántani fogunk, azzal nincs baj
az út, ahogy az információt megkaptam, azzal volt gondom
Gondolatok
nem volt érdemes idegesnek lennem - részemről a megfelelő válasz az lett volna - renden van, de sajnálom, hogy ismét utólag tudom meg az engem érintő döntést, jobban esett volna, ha előbb beszélünk róla - így: mit szólnál hozzá, ha mégis rántanánk nálunk halat, szerintem nézz utána és vegyél egy olajsütőt - és utána beszéled meg a családdal, hogy úgy döntöttünk, nálunk készül az ecetes hal
ez látszólag mindegy, mert a végeredmény ugyanaz, de mégsem az, mert nekem jól esik, ha bevonnak abba, ami engem érint és nem utólag közlik velem a döntés.
lehet mentség, hogy hirtelen ötlet volt, de akkor mondja azt, arról beszélgettünk délután, hogy mégis jó lenne, ecetes halat csinálni, szerintem jó lenne, ha nálunk sütnénk, nézz utána egy jó olajsütőnek
a háttér munka is munka, még ha nem is látszik, csak akkor, ha senki sem végzi el
nekem régi önkéntes szerepem a háttér munka elvégzése - nem is várok érte semmiyen elismerést, vehetjük úgy is, hogy önzésből csinálom, mert egyszerűbb számomra gyorsan megcsinálni, mint hagyni, mert akkor zavar, amíg nincs meg
konklúzió - a közös munka része a háttérmunka - tehát mindenki dolgozik, és a kész mindenki érdeme
E-on - rendszeresen vissazküldi a pénzt, amit feladok az általa küldött csekken, majd küld egy felszólítást, hogy fizessek, mert kikapcsol.
Ezt már háromszor megcsinálta, úgy hogy felhívtam őket, hogy mi van. Az ügyfélszolgálatos hölgy közölte, hogy a cég nem fogja tárolgatni az általam előre befizetett pénzeteket, azért küldi vissza. Miután próbáltam érvelni, hogy én csak az általuk küldött csekket tudom befizetni és ez nem hatotta meg, kértem zárjuk rövidre, mivel tartozom aktuálisan.
Tegnap visszaküldtek két havi pénzt és jelenleg tartozom egy hónappal és a következőnek 4 nap múlva lesz a határideje. Tehát annyival tartozom, mint amennyit visszaküldtek.
Szupi, nem? Persze a felszólító levelükre rátesznek 620 Ft levelezési költséget. Befizetem a két csekket és várom, hogy mit lépnek. Mindenesetre állítólag én vagyok a hibás, mert össze-vissza fizetgetek nekik.
A másik remek cég a T-home. Már annyit beszélgettem velük, hogy lassan megszokott programnak érzem, és ha nincs meg a napi beszélgetésem, hiányérzetem támad.
KIderült, hogy három éve fizetek egy olyan magas szolgáltatást, ami nincs is ott, ahol ezt fizetem.
Beajánlottak egy nagyon kedvező árú alacsonyabb szolgáltatást, így újra lekötöttek egy évre. Kicsit az is volt bennem, hogy házon belül könnyebben tudok követelni, mint ha szakítok velülk.
És akkor továbbra is küldözgették a magas számlát. Ma ismét felhívtam őket és az udvarias fiatal ember közölte, hogy itt egy még alacsonyabb, de drágább szolgáltatást tudnak nyújtani. Vicces, nem?
No azt kértem, hogy ide nekem a még alacsonyabb szolgáltatást, de akkor ha lehet alacsony áron. Ez most egy komoly háttér csoport vizsgálja, hogy mi legyen.
Megkérdeztem, hogy nem kaphatnék-e egy emlékeztető mail-t az új beállításaimról, de azt mondta, hogy nem, mert nincs kapacitásuk gépelgetni.
Azt nem kétlem, hogy vélhetően nem tudnak rendesen gépelni, de én nem is szerelmes levélre gondoltam, hanem egy korrekt, a rendszer által generált visszaigazolásra, hogy lássam, hogy megtették-e, amit mondtak.
Nem az nem lehet, arra nincs kapacitás. Egy évig tárolják a beszélgetéseinket, arra van kapacitás, hogy azt hallgatgassák vissza vitás ügyekben.
Meg mint mondta, nagyon kevés vitás ügyük van (ha ha ha...)
Akkor kérdem én, miért nem lehet azt a keveset úgy kezelni, hogy kapsz kézhez valamit. Szerintük nekik az a kényelmesebb, hogy ha meguntam a várakozást, akkor megint dumálunk egyet. Szuper, ez az én időm is nem csak az övék, de mimdegy.
Ja és végre ma beírta egy rubrikába a mobilomat, amit eddig mindig újra, meg újra kértek.
Kapok ügyiratszám sms-t elvileg, de lehet, hogy nem, mert most nem a műszakiakkal beszéltem.
A szabadság útjai filmet én tegnap láttam. Egyszer néztem meg, lehet, hogy nem minden úgy jött át, ahogy szól az üzenet. Számomra a magányról szólt és azokról az álmokról, amelyek nincsenek is, de mégis hiányzik, hogy nem valósultak meg.
Az a kor és az a helyszín biztosan sok problémát hordozott, de melyik élethelyzet nem. Számomra az üzenet, talán koromnál fogva inkább az, mi van ugyanúgy ma is, hogyan kerülhetőek ki ezek a buktatók.
Az egyik, hogy ne akarj más helyett álmodni, ne akard, hogy a másik mást vagy többet akarjon. Az utolsó reggelin elhangzott beszélgetés búcsú volt, pedig kezdet is lehetett volna.
Ha családod van, akkor nem árt, ha pénzed is van. A munkád hogy milyen, az rajtad is múlik. Beállsz abba a csapatba, aki röhögve utasít el minden kezdeményezést, vagy gondolkodni valót, és rutinból dolgozik. aligvárva az ebédidőt és a melő utáni sörözést, esetleg szervez magának egy kis kettyintést is.
Vagy próbálsz kreatív lenni és utána jársz mi, hogyan lehetne jobb. Ez gyakorlatilag véletlen sikerült Leonardonak, és végül Kate fogalmazta meg neiki, hogy lehet, hogy ez érdekes.
De Kate a másikkal törődött, neki keresett megoldást, és a saját életét nem tudta megoldani. Nem volt tehetséges színész a szerep szerint, ez csak akkor baj, ha úgy érzed ez a kiemelkedésed egyetlen útja, holott nem az. Talán ő erre rá is jött, igen ám, de jött az űr helyette, mert sajnos nem lelte örömét a saját életében.
A gyerelek háttérszereplők voltak, és ha volt véleményük - mit vigyek magammal, az csupán idegesítő volt sajnos Kate számára.
Nem biztos, hogy nagyobb boldogság egy titkárnői munka, mint a gyerekek és a ház vitele. Vagyis, van akinek az, mert elégedett vele és fontosnak érezheti magát, van akinek nem az. De ez a gyereknevelésre és a ház vitelére is igaz.
Gondolom, Amerikában az a korszak a nőt Babaházba kényszerítette, és ez sok nőnek nagyon is megfelelt, soknak pedig nagyon nem.
Egy érdekes kritikára és kommentekre akadtam, érzésem szerint főleg fiatalok írták. Egyetértenek, hogy borzalmas lehet a bemutatott életforma. Nem tudom mit akart a regény írója ill. a rendező - valójában a lényeg, hogy neked mi jön át.
És itt van nekem a problémám, hogy a családi élet, a terhesség ismét úgy lett bemutatva, mint gond és szörnyűség, egyhangúság, magány, unalom.
Szeretném az mondani, hogy nem. Biztos nagyon unalmas lenne az a film, amelyik ebben a korban és helyzetben tartalmas életet mutat be, de hiszek benne, hogy voltak ilyenek. Nem vagyok szociológus, nem tudom, hogy kik voltak többen.
Ha nekem az orvos azt mondja, hogy itt van két féle módszer a problémámra, döntsem el, hogy melyiket akarom, akkor minimum kérdéseket teszek fel és ha arra nem kapok választ, akkor megyek másik orvoshoz.
Az nem érv, hogy sokan azt mondják jó orvos, mert a beteg a kedves orvost tartja többnyire jó orvosnak és ebben a szakmában ez bár alapvető lenne, mint ahogy itthon nem az, de mindenesetre a kedvesség nem szinonimája a jó szakembernek.
Amit elvárhatunk a felvilágosítást és érveket a módszerek mellett és ellen. Részben általánosságban, de különösen speciálisan a saját problémámra nézve. Ehhez jogos elvárás az orvos részéről a személyes találkozás.
Tehát azt gondolom, hogy korrekt, ha orvos ismerősünk azt mondja, hogy nekem nem szakterületem, de ismerek olyat, aki erre specializálódott, összehozlak vele. Itt dönthetek, hogy maradok a kedves vállvonogatósnál, vagy megadom magamnak az esélyt, hogy meghallgatok egy másik szakembert.
Nem meghallgatni annyi mint fejet a homokba, meghallgatás után pedig enyém a döntés.
Ameddig lehet döntsünk magunk a dolgainkról, de mindig úgy, hogy széleskörüen tájékozódunk. Azaz, tedd meg amit megtehetsz, aztán legalább magadat kevésbé okolhatod az eredményért.
És vigyázz az olyan kijelentésekkel,hogy tudom és ismerem. Ha egy kórházzal 10 évvel ezelőtt, ráadaásul egy másik osztállyal volt valamilyen ismeretem, akkor azt nem szabad kivetíteni a mára, higgyünk abban, hogy a világ változik, mint ahogy mi is. Én még azt is megkockáztatom, hogy fejlődik, előre halad.
Szóval add meg magadnak az esélyt és utána dönts.
A tájékozódás és a bizalom határai - időkorlát mindig van, de el kell jutni arra a szintre, hogy úgy érezd, nem vagy bizonytalanságban tartva, kaptál válaszokat a kérdéseidre, uátna lehet mérlegelni, hogy mi mit ér.
És ha a saját bőrömet viszem a vásárra, akkor a szakmai tudás az első.
Benne vagyok egy bizottságban és nagy lelkesedéssel vetettem magam a munkába. Egy csomó jó szándékú ember próbál tenni valamit a fiatalok egészsége érdekében. Erre pályázati lehetőség is van.
Na a morgolódás tárgya, hogy ne akarj különösen újként világot megváltani, de még széleskörűen gondolkodni se. Illetve csináld csak nyugodtan, csak magadnak, ne másnak. Mert nem értik. Legalábbis úgy vélem, mert nem feltételezem, hogy nem kellene, ha értenék. Szóval marad a sablon és kész.
Ha azt akarod, hogy valami olyan legyen, amilyennek elképzeled, akkor ne tedd bele a közös pikszisbe. Legalábbis akkor ne, ha csak a jó szándék van meg, de a kreativitás, a lendület hiányzik.
Valaki azt mondta, hogy négy dolgot figyel meg az embereken, amikor vezetőt választ. Az ember lehet okos vagy buta, lusta vagy szorgalmas. És a szorgalmas és buta konfiguráció a legveszélyesebb. Egyetértek.
Az alábbi video egy érdekes kisérlet. Egy profi sminkes megmutatja egy fiatal lánynak, mi lesz vele 20 év múlva, ha nem vigyáz a szépségére. Nézd meg ezt a videot.
Ajánlok egy angol weblapot, nagyon színvonalas, rengeteg jól használató infó és egy letölthető támogató program, ami napi tanácsokat ad, tényekkel szembesít, de a te döntésed, hogy elolvasod-e, vagy tovább olvásod az ajánlott linket.
Ismerd meg a tényeket és úgy dönts az életedről és az egészségedről. Nem elég a hallomás, nézd meg, hogy milyen alapja van. Tény vagy tévhit, nem mindegy.
Nézegetem a weblapot és egyre több információhoz jutok. Az egészségnevelés komoly szakma még azoknak is, akik csak sajátmagukat és családjuk egészségét óvják.
Az Oriflame termékskála igazán minden igény kielégít a külső és belső szépségápolás, egészség megörzés terén.
Érdemes szétnézni a weblapomon , mennyi tanács, ötlet, letölthető anyag található. Mintha egy saját boltban járnék, ahol mnden kapható, amit egy család használ. Kényelmes a rendelés és a fizetés is, és európai színvonalú.
Akik szeretik a webáruházakat, azok itt biztosan nem fognak csalódni, mivel széleskörű tájékoztatást kapnak mindenről, mielőtt döntenek a rendelésről.
Akinek kérdése van fordulhat hozzám bizalommal, hiszen közel 20 éves múlttal rendelkezem ezen a területen.
Nem gondoltam volna, hogy a wellness programunk egyik terméke lesz a kedvencem. Nagyon sokat segít nekem abban, hogy kissé rohanó és rendszertelen életvitelem mellett is egészségesen táplálkozzam.
Segít abban, hogy este ne egyem ki a hűtőt, ha éhes vagyok, akkor ne vegyek valami csokit, vagy vagy sütit gyorsan. Tudom, hogy ha iszom egy adagot, akkor a következő 2-3 órában nem leszek éhes.
Édesapámnak azért ajánlottam, mert időskorban nagyon fontos az izom mennyiség megtartása, leépülésének megakadályozása. Ez a készítmény magas fehérje tartalma miatt segít ebben is.
És finom. Te döntöd el, hogy milyen formában fogyasztod, de ebben segítségedre van egy kis ajánló füzet, melyet szivesen elküldök, vedd fel velem a kapcsolatot a honlapomon keresztül.
A lendület sajnos van amikor erőszakosságnak látszik.Ezzel szembesültem a minap.
Ha van egy probléma, azonnal meg akarom oldani és azt hiszem, hogy a másik is ezt akarja, de ez nincs mindig így. Gondolkozom és cselekszem és azt gondolom, hogy ebben a másik is együtt akar működni, hozzá tenni a magáét, hogy minél gyorsabban megoldás szülessen.
Észre kellene minél hamarabb vennem, hogy csak én égek lázban, hogy megoldjak és segítsek, a másik fél gyakran a nekem jár, oldd meg úgy, hogy ne legyen közöm hozzá, de azért minél hamarabb atitüddel behúzódik a csigaházába.
Nagyon fontos számomra az alábbi idézet saját fogalmazásban:
Istenem add meg, hogy meg tudjam különböztetni azt, hogy mit tudok megváltoztatni és mit nem, és meg tudjam változtatni a megváltoztathatót és el tudjam fogadni a megváltoztathatatlant.
Megváltoztatni sajátmagunkat is nehéz, de fogadjuk el, hogy másokat lehetetlen. Amikor azt hiszed, hogy jó mintát adsz, akkor fogadd el, hogy azt a másik a maga értékrendje szerint értelmezi.
Lehet, hogy számára nem is fontos, és így észrevehetetlen.
A fiatalok idősekkel való kapcsolata nagyon összetett. Aki nem rokon, azzal vagy van valamilyen "hivatalos" kapcsolat vagy nincs, nincs jelentősége. Bár természetesen kollégák, szomszédok, tanárok és más kapcsolatok révén találkoznak más korosztállyal, nem csak a sajáttal.
A rokoni kapcsolat viszont olyan érték, amit ápolni kell, mivel egy életre szól. De azért ez nem egyszerű, hiszen mindenki fut, szalad és nincs ideje.
Tedd meg te amit megtehetsz, adj mintát és fogadd el, ha nem másolódik. Sok oka lehet, és az idő vagy az élet egy váratlan helyzete sok mindent megold, vagy megváltoztat.
Igen, az is lehet, hogy későn, de az már nem a te ügyed.
A felelősséget sose vegyük el senkitől és tegyük magunkra, sok szempontból nem érdemes. Mi belerokkanunk, ő feladat nélkül marad és mindenki rosszul érzi magát, esetleg nem is tudja miért.
Találkozások, gyakran kapunk elgondolkoztató mailt, sokat ki is törlünk, nincs időnk elovasni. Már többször kaptam egy olyan mailt, ami arra figyelmeztet, hogy vigyázz, vannak dolgok, amikre ha most nincs időd, akkor később már hiába lesz. Ilyen a kapcsolatok ápolása. Barátokkal, szülőkkel, bárkivel.
Ha fontosnak tartod, tedd meg most. Találj ki valamilyen rendszerességet, és ne csak gondolj rá, hanem legalább telefonálj vagy írj. Szóval kétoldaluan kommunikálj.
Az nem indok, hogy ő se keres. Keresd, ha érdekel és ne keresd, ha nem. De ne mutogass a másikra. A mutogatás is hasonló, mint a harag, illetve az is. És a harag neked árt, a másik lehet, hogy nem is tud róla.
Ha te megtetted, ami tőled telik, akkor nem foglalkoztat tovább. Hidd el, próbáld ki.
A megelőzés itthon nem könnyű pálya, mivel szakemberek sem tartják eléggé fontosnak, vagy talán nem motiváltak ezügyben.
Minden esetre gyakran találkozom legyintő nevető emberekkel. Már megtanultam, hogy tudni kell abbahagyni a témát, amikor értetlenül vagy unatkozva néznek rád, de azért soha ne add fel.
Az attitüdváltás mindig a legnehezebb. Amíg valaki valamit a saját bőrén nem tapasztal, addig hajlamos azt hinni, hogy ez a mások gondja és csak másokkal történhet meg.
Jelenleg a prevenció egyik szerintem fontos, de itthon viszonylag járatlan területén próbálok minél többet tenni. Hallásvédelem - ez ma még tapasztalatom szerint gyerek cipőben jár és főleg a 85 Db feletti zajra vonatkozik. Ott sem tudatosul, hogy a kötelezően kiadott eszköznek nem a fiókban a helye, hanem a fülben.
Amerika, Anglia, Franciaország, Németország már kifizette a dollár milliókat azoknak az embereknek, akik a hadseregből távozva pereltek és nyertek.
Magyarországon még aki olyannyira hallássérült, hogy siketnek számít, az is csak szigorúan hét évenként kaphat új készüléket, hiába kell saját költségen javíttatnia évente az ötéves "rongyosra használt" készülékét (minimum 30 000 Ft). A szabály az szabály, nincs kivétel. Vagy legyél gazdag és vedd meg magadnak (több százerezr forintos tételről van szó)
Védőnők mesélték, hogy a középiskolás gyerekek hétfőn, kedden nem tesztelhetők hallásra, mert még zúg a fülük a hétvégi diszkótól. A tájékoztató előadás a fül anatómiai ismertetésére szorítkozik, megoldásnak csak azt tudják ajánlani, hogy kerüld a zajos helyeket. Pedig van megoldás és éppen fülzűgásban szenvedő fiatalok találtak rá és hozták be hzáánkba. Kifejezetten bulizó, koncertre járó fiataloknak ajánlják a PartyPlug füldugókat. Évekre szól, használata egyszerű. Tapasztalatom szerint saját baráti körben divatot teremtettek, nem csak ők, de haverjaik is viselik. Az óvszer mellett elfér a zsebben.
Üzemorvos mesélte, hogy zenetanárokat szűr rendszeresen, a hallásuk gyalázatos állapotban van és nem tud rá semmilyen megoldást, hiszen nem ajánlhatja, hogy kerüljék a munkahelyüket. Ajánlottunk neki egy kifejezetten erre kifejlesztett terméket a MusicSafe Pro szűrős füldugó készletet, de vélhetően drágának találtatott. Gondolkodtam, hogy miért nem kerestek meg, és arra jutottam, hogy még értelmiségi emberek sem szívesen fektetnek ilyen megelőző eszközbe, mivel nem látják az igazi hasznát. Elfogadják, hogy a munkahelyi ártalommal együtt kell élni. Pedig nem kell, de ez ismét az attitüdváltás nehéz folyamata. Nem az a lényeg, hogy elődeink is el voltak így, hanem az, hogy szeretnék 80 év felett is zenélni és zenét hallgatni, akkor pedig törődnöm kell a hallásommal. Nekem, nem másnak.
Gyakrann találkozom azzal a nézettel, hogy oldja meg az orvos, pedig sajnos, ha már arra szorul valaki, akkor nehéz helyzetben van.
A megelőzés fontossága, értéke, a további élet minőségének megörzése még gyakran idegenül hangzik, pedig gondoljunk bele, egyre többen élünk 50 vagy 60 vagy 70 év felett és szeretnénk minél tovább olyan életminőséget, amit fiatalbb korunkban megszoktunk. Ehhez a legfontosabb kellék az egészség. Önállóan jönni menni, szervezni a saját életet a legkényelmesebb egészségesen.
Vannak a mediában jó példák, lásd a cikiacigi, nincsde honlapokat. Jókedvűen, de informatívan próbálnak segíteni.
De ne feledd, csak annak lehet segíteni, aki maga tenni akar magáért.
Vállald, ha a tied, de ne vedd el a másét. Nem jó segítési mód, ha más helyett megcsinálsz valamit rendszeresen, különösen, ha kérés nélkül.
Ne csodálkozz, ha nem kapsz érte köszönetet, ugyanis borul az egyensúly. A másik úgy érzi tartozik, de lehet, hogy egyszerűen lusta kilépni ebből a kényelmes állapotból, de belül önkéntelenül haragszik rád, hogy te milyen tökéletes vagy, te megcsinálod, pedig neki kellene.
A fogyatékos emberek folyamatosan azért harcolnak, hogy ne segítséget kapjanak, hanem lehetőséget a teljesebb élethez. Ne etesd meg azt, aki képes egyedül enni.
Nem kell ahhoz fogyatékosnak lenni, hogy valakit "rosszul" segítsünk. Tegyél különbséget a mentor, a facilitátor, a coach fogalma között.
Igen, igazad van, rövid távon gyakran egyszerűbb valamit megcsinálni, mint megtanítani. De gondolkodj hosszú távon, a te életed is könnyebb, ha nem te vagy azért felelős, amiért más is lehet felelős.
Ráadásul, aki felelős valamiért, aki maga csinál meg dolgokat, az fontosnak érzi magát, ne vedd el senkitől ezt a lehetőséget.
Több időd marad olyan értékes időtöltésre, mint egy jó beszélgetés, és ezzel te is, a partner is töltődik.
Valaki elemezte saját vállalkozását és rájött, hogy azokkal az ügyfelekkel sokkal több időt tölt, akikkel aztán nem is lesz üzlet, mint a nagy megrendelőivel.
Ráadásul folyamatosan volt egy olyan érzése, hogy nem sikeres, holott mindenféle statisztika azt mutatta, hogy ő az egyik legjobb.
Gondolkodott azon, hogy mit lehet tenni illetve gondolkodott az ügyfelek magatartásán. Rájött arra, hogy bár minden ügyfél fontos, a kicsi is, de ha nem akar idegileg tönkre menni, akkor határozott döntéseket kell hoznia, és kerülnie kell azokat az ügyfeleket, akiknek mindig van még további száz kérdésük a döntéshez.
Add át a lehetőséget és a felelősséget úgy, hogy a másik úgy érezze, meg lett vele tisztelve. Ha az ügyfél már régen túl lépte a szokásos idő határt, vagy már harmadszor jelentkezik, de még közelében sem vagyunk annak, hogy bármit rendelne, akkor nagyon udvariasan a rendelkezésére kell bocsátani egy korrekt anyagot vagy papíron vagy neten, melyben tájékozódhat és telefonon vagy mailben kérdezhet.
Telefonon sokkal kevésbe fog kérdezni, mert ez az ő költsége. Mailban az első levélből ki fog tűnni, hogy grafomán-e, akkor udvariasan meg kell kérni, hogy hívjon fel telefonon és ott fejtse ki a véleményét, mert nem tudod pontosan követni. Szintén az ő költsége, szinte biztos, hogy nem fogja megtenni.
Ha konkrét és értelmezhető kérdése van, arra konkrétan lehet válaszolni és rövidre zárni a beszélgetést.
Így már csak akkor kell vele találkozni, amikor valóban üzletet akar kötni.
Hogy jön ide a félig tele vagy üres pohár? A sikeres statisztika azt mutatja, hogy félig tele, míg az az érzésünk, hogy félig üres. Ha tudatosan megszabadultunk az energia vámpír úgyfelektől, akkor az érzésünk is az lesz, hogy félig tele van a poharunk.
A félig tele attitüd az élet minden területén elérhető tudatos gondolkodással, de nem könnyű. Eleinte meg kell fogalmazni, hogy mi történt, és hogy több örülni valónk van, mint mérgelődni.
Ha vártunk 10 telefont és 8 jött, akkor azzal a nyolccal törődjünk és felejtsük az elmaradt 2-t, vagy ha fontosak, akkor hívjuk fel őket és mondjuk meg, hogy éppen az eszemben jártál, biztos elfoglalt vagy, mint ahogy én is és elfeledkeztél arról, hogy ma keressük egymást.
Ennyi, ennél többet nem ér, ha te tettél, akkor nem te vagy a felelős, ha jókedvűen tetted, akkor nem ártottál se magadnak, se másnak, sőt szeretni fognak.
Hogyan állapítsuk meg, hogy kié a felelősség, és hogyan tegyük mindig arra a felelősséget, akié valóban - nem könnyű kérdés, és nem könnyű megtanulni ezt a magatartást. Sok tudatosság és empátia kell hozzá.
